Egy holland úgy élhet Magyarországon, akár egy király

A Hollandiában élők egyre növekvő számban döntenek úgy, hogy zaklatott mindennapjaikat egy tágasabb élettérre cserélik: Magyarországra. Itt ugyanis megtalálják azt az Európát, amelyet saját országukban mára elveszítettek. A hollandok úticéljaként mára számos magyar település és azok vonzáskörzete említhető példaként. Ezen cikkünkben Csemőről lesz szó, ahol 2018-ra a falu holland kolóniájának létszáma már 250 főre nőtt.

„Földműves családba születtem, az apám farmer. Az volt az álmom, hogy egyszer természeti környezetben élhessek. Hollandiában soha nem találtam volna olyan élettérre, mint amire itt, Magyarországon leltem.” – A hollandiából kivándorolt Anita kinyújtott karjával a távolban lévő erdő széle felé int, hogy mutassa, merre fekszik a földterületük. Anita még 2011-ben költözött barátjával együtt Csemőre, mely autóval mindössze egy órányira található Budapesttől.
„Természetesen nem mi voltunk az elsők. Addigra már vagy 40 holland élt a környéken.”

Jelenleg hozzávetőlegesen 250 holland él Csemőn úgy, hogy az egész év folyamán ott tartózkodnak.

Az ingatlanvásárlási szándékkal idelátogató párok, családok egymás után nézik meg a kínálatban szereplő ingatlanokat. Ilyenkor nagy segítség számukra egy holland-magyar kapcsolatokkal, nyelvtudással rendelkező és a magyarországi jogszabályok rendszerében is jól eligazodó ingatlaniroda képviselőjének személyes közbenjárása, segítsége. Az érdeklődők aztán hamarosan kiválasztják a nekik legmegfelelőbb ingatlant, amit aztán kedvük szerint alakíthatnak át vagy újíthatnak fel.

A hollandok gyakran nem hisznek a szemüknek, amikor megtudják, hogy Magyarországon mit és milyen áron várásolhatnak. Pedig tény, hogy itt 50.000 €-ért (16 millió Ft) már szép, tágas családi házat és hozzá 3 hektár földet kaphatnak. Amúgy nagyon hamar megszokják a számukra kezdetben alacsony árakat. „Ettől a gondolattól folyton mosolyogni támad kedvem…” – mondja Ries Terheijden kacsintva, miután párjával, Lianne-nel, éppen megtekintett egy eladó házat. Számos hollandot ismernek, akik ugyanígy kezdték és azóta boldog és kiegyensúlyozott életet élnek valamelyik magyar falucskában.

Kisnyugdíjasok
Az ingatlanvásárlással kapcsolatos megkeresések száma 2018-ban is érezhetően növekszik. Magyarország kiemelt előnyei a hollandok számára: a hollandiai nyugdíjak után nem kell adót fizetni, az egészségügyi ellátás számukra nagyon kedvező árú, a termelői engedélyeket viszonylag könnyű megszerezni, az ételek és a vizek minősége kiemelkedően jó, továbbá mindenről kijelenthető általánosságban, hogy jelentősen olcsóbb, mint náluk odahaza. Egy holland kisnyugdíjas még a legminimálisabb juttatásából is ragyogó életet biztosíthat magának hazánkban.

Egy másik holland házaspár – Lammi Luten és férje – eladták otthoni vállalkozásukat, egy kocsmát, hogy végleg Magyarországra költözhessenek. Megvettek maguknak egy erdő közepén álló lenyűgöző házikót. „Hollandiában sosem lett volna pénzünk, hogy megvegyünk egy ilyen ingatlant. Hát nem hihetetlen?” A feleség büszkén mutatja meg az általa készített erdei őzitató helyeket. „Egyszerűen idesétálnak és itt isznak.” – mondja. Vendégházukat a nyár folyamán kiadják a kikapcsolódni vágyóknak.

„Egyáltalán nincs honvágyunk. Már megőrültem az örökös stressztől, amit a folytonos hajtás és rohanás okozott bennem otthon. Ha csak a holland határ közelébe érek, újra elfog az a bizonyos feszültséggel teli zaklatottság érzése. Szerintem az életritmus Magyarországon sokkal lassabb. Azt viszont még szoknom kell, ahogy a magyarok felelőtlen ígéreteket tesznek. Ha egy iparos azt mondja, hogy itt lesz másnap reggelre, egyáltalán nem biztos, hogy be is tartja. Hiszem, ha látom.”

A valódi menekültek
A magyar miniszterelnök egy parlamenti beszédében külön kihangsúlyozta, hogy üdvözli a hozzánk emigráló holland, belga, német és francia állampolgárokat. „Valódi menekülteknek” nevezte őket, akiket rákényszerítettek, hogy elhagyják hazájukat. Magyarországon azonban rálelhetnek arra az Európára, melyet odahaza elveszítettek. Az ő számukra mindig nyitva állnak a kapuink.” – szögezte le beszédében Orbán Viktor.

A magyar kormány rendkívül szigorú menekültpolitikát gyakorol. Az ország például ellenállt annak az uniós kötelezettségnek, hogy a menekülteket egyenlően kell szétosztani az EU-ban. Ezen felül egy 175 km hosszú kerítés került kiépítésre a magyar-szerb és a magyar-horvát határ vonalán azért, hogy megállítsa az illegális bevándorlók hadát. A szigorú menedékjogi politika szintén megnyugtatólag hat a hollandokra és egy újabb ok számukra, hogy ebbe az országba költözzenek. A hazájukból kivándorlók egyike sem tudja elfogadni, hogy iszlám országokból migránsáradat zúdul Hollandiába. Magyarországon megmaradtak az általuk eddig európainak ismert értékek, normák és velük a jóléti életmód.

Csemő polgármestere szerint a falu lakosai örülnek a hollandok érkezésének. „Szorgalmasak, felújítják az üresen álló házakat és bár a feladatok nagy részét maguk végzik el, másoknak is adnak munkát. Megtalálják egymást az interneten, közösségeket szerveznek. Nem zavarnak senkit. Már a település weboldalát is lefordították maguknak hollandra.” Büszkén meséli, hogy Csemőt virágfalunak is hívják a főutcán látható pompás, színes virágágyásoknak köszönhetően. „A közeli erdőségek révén a levegő kristálytiszta, jobb minőségű mint máshol az országban. Minden hollanddal egyetértek, aki ide szeretne költözni.”

Mára nagyon sok holland figyelmét felkeltette Magyarország és egyáltalán nincs egyedül köztük az, aki végleg el szeretné hagyni szülőföldjét. Lianne and Ries is torkig vannak Hollandiával. Bár még nem döntötték el, hogy a kínálatból melyik háznál állapodnak meg, már nem sok választja el őket a végcéljuktól és amilyen gyorsan csak lehet, megteszik a még szükséges és hátralévő lépéseket. „A rossz szabályok, a szűklátókörűség, a magas adók mind olyan tényezők, amelyek miatt sosem térnénk vissza. Biztos vagyok benne, hogy messze nem mi vagyunk az utolsók, akik egy életre hátat fordítanak Hollandiának.” – zárja gondolatait Ries.